Korai méhnyakrák
Kosár tartalma

A bevásárlókosara jelenleg üres.

Termék és betegség kereső
Termékek betegség szerint
Termékek véletlenszerűen
Sativa kendermag olaj - Paprikás 250 ml
Sativa kendermag olaj - Paprikás 250 ml

Nyelv választó
Flavin7 német

 

Flavin7




Korai méhnyakrák

Rövid leírás:
(cervikális intraepiteliális neoplázia =CIN) A cervikális intraepiteliális neoplázia egy vírus, a humán papillómavírus által okozott kóros sejtek halmaza a méhnyakban, mely kezeletlen esetben rákot eredményezhet. Három stádiuma létezik:

  • a CIN I, enyhe diszplázia (rendellenes szövetképződést jelent), mely spontán gyógyulásra is hajlamos,
  • a CIN II, középsúlyos diszplázia, ahol a sejtek fele még egészséges, és a
  • CIN III más néven súlyos diszplázia, ahol az érintett szövetrész összes sejtje beteg, de a környező szövetekbe behatoló, ún. invazív rák még nem alakult ki. A betegség nevében a "korai" jelző azt jelenti, hogy a fiatal nők betegsége.

Előfordulás:
Szexuálisan aktív nőknél fordul elő. Valódi gyakoriságát nehéz felbecsülni, mert kizárólag rákszűrő vizsgálat során fedezhető fel, amin a nőknek csak kisebb hányada vesz részt rendszeresen. 25-35 éves kor között éri el a gyakorisági maximumot, amikor az összes sejttani (citológia) vizsgálat kevesebb mint 5%-a utalhat cervikális diszpláziára.

Okok:
Ma már egyértelmű, hogy az esetek többsége humán papillómavírus fertőzésre vezethető vissza, így nem túlzás a szexuálisan átvihető betegségek közé sorolni. Egyéb kockázati tényezők: genitális herpesz, kondilóma, idült gyulladás, bármilyen szexuálisan terjedő betegség, gyakori partnerváltás, korai (16 éves kor előtti) terhesség.

Tünetek:
A CIN-nek nincsenek jellemző tünetei. Az esetek jelentős részében méhszájseb szövettani vizsgálatával állapítható meg. A méhszájon található vörös foltot (eritroplákia) nevezzük méhszájsebnek, melyet három kategóriába szoktunk sorolni.

1. Normális leletek nem igényelnek kezelést. Ezek közé tartozik a cervikalizáció (a nyakcsatorna piros mirigyhámja rákúszik a méhszáj sápadt felületére), az átmeneti hám (ekkor a cervikalizáció foltokban ép laphám szigetek között jelentkezik) és a gyógyult cervikalizáció.

2. Az abnormális leletek utalhatnak rákra.

a. A CIN-re, azaz korai rákra utaló leletek a következők:

  • A méhszáj felületének mozaikszerű elváltozása (mozaikosság)
  • Apró pontszerű bevérzések ("Grund")
  • Fokozott elszarusodás (leukoplakia, fehérfolt)
  • Rendellenes érrajzolat
  • Felszín-egyenetlenség
  • Apró fekély (valódi erózió, erosio vera)
b. Invazív rákra utaló leletek:
  • karfiolszerű növedék
  • kifekélyesedés
  • kifekélyesedett növedék
3. Egyéb (nem daganatos) betegségre utaló leletek:
  • Endometriózis
  • Gyulladás
  • Sérülés
  • Idegen test
  • Kondilóma
  • Egyéb kóros eltérések

Diagnózis:

  • A CIN felismerése kolposzkópiával (hosszú fókusztávolságú 25-50-szeres nagyítású, állványos mikroszkóp) lehetséges, melynek során a fenti elváltozásokat azonosítják be.
  • A CIN sejttani (citológia) vizsgálattal pontosabban mutatható ki. Ennek során kenetet vesznek a méhszájról, melyet citológus vizsgál meg mikroszkóppal. Az eredmény lehet P1, P2 - ezek 98%-os biztonsággal kizárják a kezdődő rosszindulatú folyamatot. A P3 jelentése: kóros folyamat zajlik a méhszájon, mely lehet gyulladás és diszplázia is. P4 és P5 már kialakult méhnyakrákos daganatra utal.
  • A CIN megfelelő diagnózisa szövettani vizsgálattal állítható fel. A szövetminta kivétele történhet kolposzkóppal végzett, célzott biopszia vagy a méhszáj kúp ("konus") alakú kimetszése (konizáció) segítségével. Ez utóbbi lehetőséget ad a folyamat kiterjedésének pontos vizsgálatára is.

    Kezelés:
    P3 citológiai lelet esetén először antibiotikus vagy antiszeptikus hüvelykezelést végeznek és a citológiát megismételik. Ha a megismételt citológiai vizsgálat P1 vagy P2-es eredményű, akkor a rendszeres rákszűrésen kívül további teendő nincs. Amennyiben a citológiai lelet nem változik, legtöbbször konizációt végeznek. Ez alkalmas a kóros hám végleges eltávolítására és a kivett, kúp alakú szövet részletes szövettani vizsgálatára is. Ennek során a citológus nyilatkozik arról is, hogy a kóros szövet eltávolítása az ép szövetben történt-e, vagyis teljes egészében sikerült-e eltávolítani a kóros szövetet. Ha igen, és a nő még szülni szeretne, szoros citológiai ellenőrzés mellett ez megengedhető. Ha nem, és a méh megtartása fontos, a konizációt kiterjesztve meg lehet ismételni, mivel az a cél, hogy az érintett szövetet ezúttal teljes egészében eltávolítsák. Amennyiben az asszony családtervezési vállalásainak már eleget tett, célszerű a méhet eltávolítani a petefészkek meghagyása mellett. Azok hormonális aktivitására ugyanis még sokáig szükség lehet, és a CIN nem áttétképző kórforma. A valódi méhnyakrák is csak az esetek kevesebb mint 1%-ában ad áttétet a petefészkekbe.

    A méh eltávolítása javasolható akkor is, ha a konizációt követő citológiai nyomon követés során a kóros lelet ismét megjelenik. A CIN ugyanis egyszerre több gócból is kiindulhat és/vagy a folyamat kiújulása feltételezhető.

    Megelőzés:
    Rendszeres rákszűrő vizsgálat segítségével már a rákot megelőző állapot is tetten érhető. A vizsgálat szükséges gyakoriságáról megoszlanak a vélemények. Véleményünk szerint a rákszűrő vizsgálat évenként indokolt. Ennél gyakrabban csak akkor, ha ezt valamilyen előzmény (pl. konizáció) indokolttá teszi. A monogám párkapcsolat megvédi a nőt a papillóma vírussal való fertőződéstől. Ugyancsak ezért fontos az óvszerrel történő védekezés.

    Gyógyulási esélyek:
    A cervikális diszplázia, amennyiben a hám szöveti határait, a szövet alaphártyáját nem törte át, 100%-ban gyógyítható. A kezelés elmulasztása esetén az esetek 30-50%-a valódi méhnyakrákká fajul.

    Hasznos tudnivalók:
    Cervikalizáció esetén, pl. a nyakcsatorna piros hengerhámja kiterjeszti a határait, és rákúszik a külső méhszájra. A méhnyakrák mindig a mirigyhám-laphám határáról indul ki. Cervikalizáció esetén a kritikus zóna jól látható. A cervikalizáció felesleges kezelése, égetése, ecsetelése, fagyasztása segítségével sajnos azt érik el, hogy a kritikus zóna felkúszik a nyakcsatornába, ezáltal romlik a citológiai és kolposzkópos szűrővizsgálat hatékonysága. Ennek ellenére - sajnálatos módon - sok nőgyógyász betegségként kezeli a normális leleteket is.