Hüvelygyulladás
Kosár tartalma

A bevásárlókosara jelenleg üres.

Termék és betegség kereső
Termékek betegség szerint
Termékek véletlenszerűen
Henna Plus hajfesték Aranyszőke 100 ml
Henna Plus hajfesték Aranyszőke 100 ml

Nyelv választó
Flavin7 német

 

Flavin7




Hüvelygyulladás

Rövid leírás:
(másnéven: vaginitis, kolpitis)
A hüvely gyulladása a női szervezet leggyakoribb betegsége. Egy életen át minden nőnek több alkalommal kell számolnia a hüvely gyulladásával. A hüvely nem passzív szerv, érzékeny mikrobiológiai egyensúly gondoskodik az antimikróbás védelméről, mely nagyrészt a Döderlein-féle tejsavbacilusoknak köszönhető. Ezek a mikrobák a hüvelyhámban ösztrogének hatására képződő keményítőből (glikogénből) tejsavat állítanak elő, miközben hidrogén-peroxidot szabadítanak fel. A glikogén ösztrogének hatására képződik. A hüvely savas vegyhatása (pH 3,9-4,2), valamint az erős antimikróbás hatással bíró hidrogén-peroxid gondoskodik a kórokozók elleni védelemről.

Előfordulás:
A kolpitis valamennyi életkorban előfordulhat, újszülöttkorban és aggastyánnál is. Leggyakoribb mégis fogamzóképes korban.

Okok:
A hüvelygyulladás okozói lehetnek a sarjadzógombák, a Trichomonas vaginalis, egy egysejtű parazita), típusos baktériumok (Gardenerella vaginalis, Peptococcus, Peptostreptococcus, a Bacteroides genus tagjai - az "anaerobok", Neisseria gonorrhoeae, bélbaktériumok), atípusos baktériumok (Chlamydia trachomatis, Mycoplasma hominis, Ureaplasma urealythicum), vírusok (humán papillómavírus, Herpes simplex, Herpes zooster). A fertőzések egy része ép Döderlein-flóra mellett is képes támadni, más kórokozók "opportunista" fertőző ágensek, azaz csak a védő tejsavbacilus-flóra pusztulásakor képesek támadni.

Hajlamosító tényezők:

  • Gyakori partnerváltás
  • Felesleges hüvelyöblítések, "kényszeres tisztálkodás"
  • Antibiotikumok
  • Szteroid gyulladásgátlók szedése
  • Cukorbetegség
  • Immungyengeséget okozó betegségek (pl. leukémia, AIDS)
  • Immunrendszert gyengítő gyógyszerek, pl. transzplantáltaknál
  • Daganatellenes kezelés
  • Erősen klórozott vizű vagy fertőzött uszoda, termálfürdő
  • Anális közösülés
  • A férfipartner ivarcsatorna fertőzése, pl. idült prosztata-gyulladása

Tünetek:
A hüvelyhám vörös, duzzadt, bőséges váladékozás (gyulladásos izzadmányképződés), "folyás" figyelhető meg. A folyás jellege jellemző lehet a kórokozóra. Gomba esetén sűrű, szívósan tapadó, szemcsés-túrós, sárgás vagy fehér folyás a jellemző. A hüvely vegyhatása ilyenkor normális, a folyásnak jellemző szaga nincs.

Trichomonas fertőzésnél a folyás zöldes, habos, édeskés szagú (pl. Trichomoniasis).

Chlamydia esetén híg, fehér, jellegtelen, ami mellett a hüvelyhám törékeny, vérzékeny.

Gardnerella vaginalis és az anaerobok szimbiózisából fakadó "nem specifikus vaginózis" esetén a folyás híg, szürkés, gennyes, rossz szagú. Lúggal érintkezve biogén aminok miatt penetráns halszag tapasztalható. Ez figyelhető meg közösülés után is az ondóplazma lúgos vegyhatása miatt.

A férj által hordozott, enterális baktériumok által okozott fertőzések jellegtelenek, a panasz állandó kényelmetlenség, tisztátalanság érzése, de a panaszok nehezen fogalmazhatók meg.

Kórlefolyás:
A váladékozás mellett a beteg viszketést, égő fájdalmat tapasztalhat, mely ráterjedhet a szeméremtestre (vulvovaginitis), gátra és a végbélnyílásra is. Máskor (a kórokozótól függően) a fertőzés ráterjedhet a nyakcsatornára (pl. gonorrea, chlamydia esetén), a méhüregre, a petevezetékekre, sőt a hashártyára is. Ez lezárhatja a petevezetékeket belülről (pl. gonorrea esetén) vagy külső hashártya-összenövés révén (chlamydia). A hasüregben felgyülemlő baktériumok tályogot alkothatnak, amely megrepedve életveszélyes hashártya-gyulladást is okozhat. Ilyennel - szerencsére - ritkán találkozunk. Gyakoriak viszont a méhüregbe feljutó baktériumok, főként chlamydia és ureaplasma miatti vetélések koraszülések.

Diagnózis:

  1. A hüvelygyulladás megállapítása a terület szemrevételezésével a nőgyógyász szakorvosnak rutin-feladat.
  2. A kórokozó azonosítására végezhetnek:
    • egyszerű mikroszkópos vizsgálatot,
    • festett kenet mikroszkópos vizsgálatát, és
    • tenyésztést.
  3. Ismétlődő hüvelygyulladás esetén fontos a partner kivizsgálása, nincs-e valamilyen ivarcsatorna-fertőzése. Sokszor a partner fel nem ismert idült prosztata-gyulladása folytonos újrafertőzés révén tartja fenn a folyamatot.

Kezelés:

Sajnos a tenyésztés nem mindig mutatja meg a helyes kezelési irányt. A hüvelyben ugyanis akár 50 féle baktérium is jelen lehet, amelyből legfeljebb néhány tenyészik ki. Így ezek célzott elpusztítása tartós eredményt nem nyújt. Amennyiben a kórokozó pontosan megmondható, az alábbi kezelések jönnek számításba:

Gombás hüvelygyulladás esetén helyi vagy tabletta formájában kiszerelt gombaölő antibiotikumokat adhatnak (ketokonazol, itrakonazol, flukonazol, ekonazol, klotrimazol, fentikonazol, omokonazol, natamicin, stb.). A régi, bevált borax glicerines "hüvelymosdatás" a panaszokat azonnal szünteti.

Nem specifikus vaginózis esetén az anaerob baktériumokkal szemben hatékony antibiotikumokat alkalmazzák (metronidazol, tinidazol, klindamicin).

Minden más kevert bakteriális fertőzés esetén célszerű a hüvely kifertőtlenítése (pl. benzidamin, povidon-jód oldatos irrigálással, minimálisan 10 napig, naponta egy alkalommal. Ezt követően az elpusztult tejsavbacilus-flóra helyreállítását nem szabad elmulasztani, mely hüvelykúp formájában történik 6-12 napon keresztül (pl. Gynoflor, Floragyn). A kezelés teljes időtartama alatt csak óvszer előírásszerű alkalmazásával lehet elkerülni a "ping-pong effektust".

Változókorban, időseknél gyakori az ösztrogénhiányra visszavezethető, rendszerint gennyes gyulladás (kolpitis vetularum). Ez esetben a hüvely fertőtlenítése után a tejsavbacilusok újratelepítése érdekében csak helyileg illetve szisztémásan adott ösztrogént is kell alkalmazni.

Megelőzés:
Fontos a megbízható, monogám partnerkapcsolat. Banális fertőzések esetén kerülni kell a széles spektrumú antibiotikumok adását. Ha ez nem lehetséges, a kezelést követően a tejsavbacilusokat pótolni kell.

Feleslegesen ne végezzünk hüvelyöblítéseket! A hüvelynek megvan a maga igen kifinomult, öntisztító, biológiai egyensúlya, amelynek csak ártani tudunk.

Gyógyulási esélyek:
A hüvelygyulladás tartósan gyógyítható. Sok esetben idültté, "terápia-rezisztenssé", vissza-visszatérővé válhat. Ilyenkor a normál flóra helyreállítása, illetve a férfipartner vizsgálata és hatékony kezelése maradt el.

Hasznos tudnivalók:
A hüvelygyulladás sok esetben nem aktív, hanem passzív fertőzés. Ez annyit jelent, hogy a betegség kialakulásához a kórokozó mellett a meggyengült helyi immunitás, a tejsavbacilus-flóra pusztulása is hozzájárul. Ezért a hüvelygyulladás kórokozói (az "aktív" nemi betegségeket kivéve), a férfiakat nem betegítik meg, viszont a kezelés alatt az óvszerhasználat mellőzése esetén a fertőzést a nő rendszeresen visszakapja. Teljesen helyreállt védekezőrendszer mellett a férfi bőrén található gyenge kórokozók már nem jelentenek kockázatot a nő számára.

Régebben a tejsavbacilusok pótlására - több-kevesebb sikerrel - aludttejjel, kefírrel, joghurttal, stb. próbálkoztak. Ma már ezek a kiváló baciluspótló készítmények birtokában nem javasoltak.

A tartós hüvelygyulladás, attól függően, hogy milyen kórokozó okozza, növelheti a méhnyakrák kockázatát.