Alvászavarok
Kosár tartalma

A bevásárlókosara jelenleg üres.

Termék és betegség kereső
Termékek betegség szerint
Termékek véletlenszerűen
Femifit Lacto pezsgőtabletta 20 db
Femifit Lacto pezsgőtabletta 20 db

Nyelv választó
Flavin7 német

 

Flavin7




Alvászavarok

Rövid leírás:
Az alvás és ébrenlét egymást követő és egymást feltételező ciklusos aktivitások. Az alvás során szervezetünk takarékműködésre kapcsol, pihen, környezetünkkel való kapcsolatunk ilyenkor nagyon laza. Alvással töltjük életünk legalább 1/4-1/3 részét A felnőttek döntő többségének napi 6-9 órányi alvásra van szüksége, a túl kevés és túl sok alvás egyaránt okozhat nappali fáradtságot. Az emberek legalább 30 százalékánál fordul elő orvosi segítséget igénylő alvászavar. A kialvatlanság nappali fáradtságot és álmosságot okoz, negatívan befolyásolja a hangulatot, a memóriát, a koncentrálást, depresszióhoz vezethet, rontja a munkahelyi teljesítményt, növeli a baleset kockázatát.

Az alvászavarok négy nagy csoportba sorolhatók:

i) inszomniák (álmatlanság, alváselégtelenség),

ii) hiperszomniák (nappali aluszékonyság),

iii) paraszomniák (alvás alatti rendellenes mozgásjelenségek),

iiii) az alvás-ébrenlét ciklus zavarai.

Az alvászavarok diagnosztizálása és gyógyítása interdiszciplináris terület: rendszerint az ideggyógyászok (neurológusok), elmegyógyászok (pszichiáterek), geriáterek (idősek gyógyítására specializálódott orvosok) és tüdőgyógyászok (pulmonológusok) azok a szakemberek, akik a legnagyobb ismerettel és tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen.

Előfordulás:
Az alvásra vonatkozó panaszok - döntően inszomniás panaszok - nagyon gyakoriak, különösen idős korban.

Okok és tünetek:
Az alvászavarok közül csupán a viszonylag gyakoribbak kerülnek említésre.

i) Az inszomnia (álmatlanság, alváselégtelenség) olyan állapot, amikor a páciens fáradt, kívánja az alvást, azonban mindezek ellenére nem tud elaludni, felületesen alszik, vagy túlságosan korán felébred. A tartósan fennálló inszomniák túlnyomó többsége másodlagos, hátterükben kb. 50%-ban mentális betegség, 25%-ban belgyógyászati vagy neurológiai betegség, további 25%-ban életmódbeli, ill. alváshigiénés tényezők állnak. A mentális betegségek közül leggyakrabban a depresszió, a szorongásos zavarok és az addikciók (alkohol, drog, gyógyszer) áll az inszomnia hátterében. A primer (elsődleges, önálló) inszomniák ritkák, ezeket ún. önálló alvásbetegségeknek tartják, mivel hátterükben olyan betegség vagy tényező, amely az inszomniát okozza illetve magyarázhatja, nem található.

ii) A hiperszomniás beteg arról panaszkodik, hogy nappal annak ellenére fáradt, hogy órákban mérve éjszaka elegendő ideig aludt. Ilyen panaszokat depresszió is okozhat. Az alvási apnoe szindrómában a páciens nappal álmos, könnyen elalszik, mivel a horkoló betegnek éjszaka ismétlődően légzésszünetei vannak, amely megzavarja az alvását. A narkolepszia egy ritka alvászavar, ilyenkor nappal néhány percig tartó alvásrohamok törnek a betegre. Jellemző további tünetek narkolepsziában a kataplexia (intenzív érzelmek hatására fellépő hirtelen összeesés tónusvesztés miatt), alvási paralízis (ébredéskor vagy elalváskor rövid ideig tartó teljes mozgásképtelenség) és az elalváskor jelentkező érzékcsalódások (ún. hipnagóg hallucináció).

iii) A paraszomnia alvás közben fellépő és azt megzavaró rendellenes eseményeket jelöl. Legismertebb paraszomnia az alvajárás (szomnambulizmus), amelynek során a páciens az éjszaka folyamán járkál, különböző dolgokat cselekszik, anélkül, hogy ennek tudatában lenne, vagy később emlékezne rá. Alvási paralízis önmagában is előfordulhat, nemcsak a narkolepszia részjelenségeként. A nyugtalan láb szindróma egyes felmérések szerint a lakosság 5%-át is érintő jelenség. Leggyakrabban alvás közben jelentkezik, felébresztve a beteget, aki kénytelen a lábát megmozgatni, és ez az éjszaka folyamán többször ismétlődve megakadályozza a folyamatos alvást. A periodikus lábmozgás szindróma alvás közben a lábak ismétlődő rángása, amely lehet a nyugtalan láb szindróma egyik tünete, de előfordulhat önmagában is. Az alvás közbeni fogcsikorgatás az esetek nagyobb részében ártalmatlan jelenség, az esetek kisebb észében az alvást is súlyosan megzavaró esemény. Gyermekkor a szokásos előfordulása az éjszakai akaratlan bevizelésnek, míg pl. az éjszaka közben spontán fellépő fájdalmas erekció felnőttkorban gyakoribb. Az éjszakai felrettenés során a páciens az éjszaka közepén hirtelen felretten kellemetlen tartalmú álmok miatt, kiabál, hadonászik, nem veszi észre, hogy nem a valóságban van.

iiii) Az alvás-ébrenlét ciklus zavarai során a cirkadián (naponta ismétlődő) ritmusos aktivitást vezénylő agyi központok rendellenes működése miatt a pácienst nappal, nem kívánt időpontokban nyomja el az álom. Ilyen panaszokat okozhat többek között a több műszakos munka, vagy az időzónák átrepülése hosszú repülőutak alkalmával.

Kezelés, gyógyulási esélyek:
A nagyon gyakori álmatlanság (inszomnia) kezelése családorvosi rendelőkben, pszichiátriai és neurológiai szakrendeléseken történik. Az álmatlanság tünetei altatók adására gyorsan és jól javulnak ugyan, eredményes gyógyítás azonban csak a kiváltó ok kiküszöbölésével lehetséges (pl. tartós antidepresszáns kezeléssel ha a háttérben depresszió áll.) A rendszeresen szedett altatók ugyanis paradox módon súlyosbitják az alvászavart. A nem gyógyszeres beavatkozások, mint pl. az alváshigiéne rendezése, vagyis a rendszeresen azonos, nem túl késői időpontban való lefekvés, és rendszeres időpontban való felkelés rendjének kialakítása életmódváltás, sztressz kezelés, pszichoterápia is hatékonyak.

A nagyon gyakori "alvási apnoé" szindróma az erős horkolást megszakító légzésleállásokról (apnoe) kapta a nevét. A légzésszünetek rendszeresen felébresztik az alvót, ami nappali fáradékonysággal, hosszú távon pedig a krónikus oxigénhiányból eredő további megbetegedések kockázatával jár. Az alvási apnoé szindróma kivizsgálása rendszerint alvás-centrumokban, poliszomnográfiás készülékekkel,történik, ezek neurológiai illetve pulmonológiai intézményekben találhatók A poliszomnográfiás készülék az alvás közbeni agykérgi elektromos tevékenységet , a légzést, a szívműködést és az izomtónust is rögzíti, és így lehetővé teszi az alvászavar mechanizmusának pontos tisztázását.

A tünetek javulása rendszerint már a testsúly, és ezzel a haskörfogat csökkentésétől is várható, továbbá az alkoholfogyasztás mellőzésétől. Súlyosabb, makacsabb esetekben egy speciális, alvás közben viselt légzés javító készüléktől várható a tünetek csökkenése.

Nyugtalan láb szindrómában hatékonyak az antidepresszívumok. Narkolepsziában a nappali alvásrohamok kivédésére pszichostimulánsokat szoktak adni. Az éjszakai fogcsikorgatást esetenként mérséklik a szorongásoldó hatással rendelkező gyógyszerek (anxiolitikumok és antidepresszívumok).